A XXI. század első évtizedének az egészségügyet érintő kivívásai
A klímaváltozás egészségügyi következményei
A tudósok által már évtizedekkel ezelőtt jelzett klímaváltozás következményei már a gyakorlatban is egyre inkább érzékelhetők, beleértve az egészségügyi következményeket is.
Az egészségi hatások vizsgálatát kiemelt fontosságúnak ítélte az 1999-ben Londonban megtartott 3. Környezetvédelmi és Egészségügyi Miniszteri Konferencia.
A WHO a kiadott Deklaráció ajánlásainak megfelelően alakította ki programját, melyhez Magyarország is csatlakozott.
A nemzeti kutatási tervet a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (NEKAP) keretében 2000-től dolgozták ki. Felmérték a klímaváltozás közvetlen egészségkárosító hatásait, Budapest halálozási és meteorológiai adatainak összevetésével a 1970-2001 közötti időszakra vonatkozóan. A vizsgálatok szerint egy-egy hőhullám alkalmával Budapesten 30-100 közötti számú többlethalálozás fordult elő.
Az elemzések alapján az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH) – Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) Magyarországra vonatkozóan meghatározta a hőséghullám kritériumait. A felkészülés az Európai Bizottság 2007 júniusában kiadott Zöld Könyvben megfogalmazott alapelvek és cselekvési irányok mentén történik.
Az eddigi tendencia szerint a kiemelkedően meleg napok száma emelkedik. Amíg 1992. és 2000. között 6 hőhullám érte el hazánkat, összesen 27 igen meleg nappal, addig 2001. és 2008. között 14 hőhullám következett be 57 igen meleg nappal.
2007. július 15-24. között először fordult elő, hogy 3. fokú riasztásra került sor.
A háromfokozatú hőségriasztás I: fokozata a figyelmeztető jelzés belső használatra.
Erre akkor kerül sor, ha az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelző rendszere várhatóan 1-vagy 2 napig tartó napi 25 Co-os, vagy azt meghaladó középhőmérséklet valószínűsít. A tapasztalatok szerint ilyenkor a napi halálozás kb. 15%-os növekedése valószínűsíthető. Az I. fokozatnál az ÁNTSZ részéről még nincsen teendő, az OKI az Országos Mentőszolgálatot (OMSZ) értesíti, amely felkészül a várható többletterhelésre, mivel a tapasztalatok szerint sürgősségi hívások száma az átlagos napi 1500-1800 esetről jóval 2000 fölé emelkedhet.
Az OMSZ kiegészítette a Készenléti és Reagálási Tervét a hőségriadó résztervvel. A I. fokozat bevezetésétől kezdve készenléti szolgálat bevezetésével növeli bevethető egységei számát.
A II. fokozat a készültség jelzés – riasztás a lakosság számára.
Ez akkor kerül bejelentésre, amikor az EU által támogatott EuroHeat hőhullám előrejelző rendszertől, valamint az Országos Meteorológiai Szolgálattól kapott adatok alapján az előrejelzés szerint a napi középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napra eléri, vagy meghaladja a napi 25 Co-ot, vagy legalább egy napra eléri a 27 Co-ot.
Ezek a magas napi átlaghőmérsékletek olyan környezet-egészségügyi kockázatot jelentenek, amely indokolja az egészségügyi ellátó rendszer figyelmeztetését és a lakosság hőhullám alatti rendszeres tájékoztatását a megnövekedett egészségi kockázatokról.
II. fokozatú hőségriasztás kritériumainak megfelelő előrejelzés vételét követően a hőségriasztás elrendelése céljából az OKI értesíti az országos tisztifőorvost arról, hogy mikortól és mennyi ideig várható a hőhullám.
Az OTH a hőségriasztás II. fokozatának elrendeléséről előzetesen tájékoztatja Országos Mentőszolgálatot (OMSZ), az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséget, a Közlekedési Főfelügyeletet és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot annak érdekében, hogy időben felkészüljenek és megtehessék az általuk szakmailag szükségesnek tartott intézkedéseiket.
Az OTH az információt e-mailon keresztül 1 órán belül eljuttatja az ÁNTSZ regionális intézeteihez.
A II. fokozatnál az ÁNTSZ regionális intézetei:
- Értesítik az egészségügyi fekvőbeteg ellátó intézeteket a rendkívüli időjárási helyzetről, felhívják az ellátók figyelmét azokra a teendőkre, amelyeket a felkészülési időszakban már előzetesen eljuttatott háttéranyag részletezett.
- Értesítik az önkormányzatokat, felhívják a figyelmet a bölcsődék, óvodák, napközi otthonok, nyári táborok értesítésére, a szociális ellátó intézményekben és a házi gondozó szolgálatnál a hőségtervek aktiválására, az ivóvíz minőségű víz biztosítására a közterületeken, a közutak, parkok gyakoribb locsolására, az igénybe vehető légkondicionált közintézmények listájának közzétételére, a villamos áramszolgáltatás zavartalanságának biztosítására, a hajléktalanokra való odafigyelésre, ivóvíz biztosítására.
- A régiós szintű napi sürgősségi mentő igénybevételi adatok, illetve a napi halálozási adatok alapján folyamatos értékelik a helyzetet és szükség esetén módosítják a meghozott intézkedéseket.
- Az előzetesen kidolgozott anyagokban tájékoztatják a lakosságot a veszélyekről és a megelőzés lehetőségeiről, sor kerül a „zöld” telefonvonalak aktiválására.
- A hőségriasztásra vonatkozó információt továbbítják a kistérségi intézeteknek.
Az ÁNTSZ kistérségi intézetei értesítik a háziorvosi szolgáltatókat a rendkívüli időjárási helyzetről, felhívják a figyelmet a veszélyeztetett lakosságcsoportok fokozott figyelemmel kísérésére, a sürgősségi gyógyszerkészlet feltöltésére, a gyógyszerek hűtőszekrényben való tárolására, a gyógyszerek mellékhatásainak megelőzésére, a lakosság tanácsokkal és információval való ellátására.
A lakosság tájékoztatására az írott és elektronikus médián keresztül, sajtóközlemény kiadása útján, a dr. INFO telefonvonal felhasználásával kerül sor.
A III. fokozat a Riadó jelzés, erre akkor kerül sor, ha a napi középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napra eléri, vagy meghaladja a 27 C0-ot. Ekkor kb. 30%-os emelkedés várható a napi halálozásban.
Fontos megjegyezni, hogy a III. fokozatban a középhőmérsékleti „felső plafon” nincs meghatározva, így annak súlyossága igen változó mértékű lehet. Ezért káros hatásai messze túlmutatnak az egészségügyi hatásokon. Szaporodhatnak a tűzesetek, nagymértékben károsodhatnak, működési zavarokkal számolhatnak többek között az elektromos ellátó rendszerben, a vízellátásban, a közlekedésben és más, a kritikus infrastruktúrához tartozó elemek esetén.
Mivel az egészségügyi ellátórendszer - és annak egyes elemei is - gyakorlatilag már a II. fok esetén megtesznek minden általuk elvégezhető óvintézkedést és kárenyhítési intézkedést, a III. fok esetén azok fokozott és huzamos idejű alkalmazásával kell számolni.
Az infrastruktúra működésében keletkező zavarok az egészségügyi intézkedések végrehajtását is akadályozhatják (pl. egyes kórházak áramellátási zavara vagy annak akár teljes kiesése, vízhiány stb.), ezért a III. fok esetén a fő hangsúlyt az infrastruktúra biztonságos működtetésére kell fordítani, ami azonban már jóval túlmutat az egészségügy feladat- és hatáskörén.
Sajátosság még ebben a helyzetben, hogy míg a „rendkívüli időjárási helyzet” által okozott veszély illetve katasztrófa helyzetekben a Védekezési Munkabizottság a közlekedésért felelős minisztérium bázisán alakul meg, addig hőség esetén az egészségügyért felelős minisztérium működteti a helyzet kezeléséért felelős védekezési munkabizottságot.
Az ÁNTSZ a felkészülés érdekében kidolgozta és az érintettekhez eljuttatta:
- Ajánlásait a fekvőbeteg ellátó intézmények részére, amelyben a II. fokozatban leírtak végrehajtásán túl felsorolásra kerültek a javasolt tennivalók, így többek között a fekvőbeteg ágyak felszabadítása a sürgősségi esetek ellátására, a megnövekedett betegellátás megszervezése, a megfelelő létszámú orvos és ápolószemélyzet biztosítása, az ellátás technikai feltételeinek biztosítása, a holttestek hűtésének biztosítása.
- Azoknak a gyógyszereknek a listáját, amelyek fokozzák a meleg hatását, illetve a kiszáradás veszélyét.
- A hőhullám okozta egészségkárosító hatásainak táblázatos összefoglalóját az orvosok, az egészségügyi ellátó személyzet számára.
Kialakult rendkívül súlyos, a lakosságot vagy az infrastruktúrákat érintő helyzetben elsődlegesen az egészségügyi tárca kezdeményezi a Kormányzati Koordinációs Bizottság összehívását vagy annak Operatív Törzsének, illetve Védekezési Munkabizottságának aktivizálását a kormányzat számára történő intézkedési javaslatok kidolgozása, illetve a védekezési feladatok koordinálása céljából.
A hőségriadó III. fokozata gyakorlatilag megfelelhet a katasztrófák elleni védekezés irányításáról és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet szerinti „rendkívüli időjárási helyzet”-nek, amikor már a védelmi bizottságok intézkedhetnek a hűtött közintézmények megnyitásáról, a közlekedésre vonatkozó intézkedések megtételéről, a strandok nyitva tartásának meghosszabbításáról.
A klímaváltozás a hőhullámok mellett egyéb következményekkel is jár.
Az ózonréteg elvékonyodása következtében az elmúlt 20 évben folyamatosan emelkedett UV sugárzási szint. Ez elsősorban a szemet és a bőrt károsítja, és szürkehályog, szaru vagy kötőhártya pikkelysejtes karcinómája valamint különböző típusú bőrrákok – malignus melanóma, pikkelysejtes karcinóma, bőralap sejtes karcinómája - kialakulásához vezethet.
Az UV szintről az Országos Meteorológiai Szolgálat ad ki tájékoztatást, amely a média közvetítésével kerül a nyilvánossághoz.
A védekezésben elsődleges a lakosság megfelelő tájékoztatása, ehhez az OKI szakmai anyagokat dolgozott ki, e mellett a Magyar Vöröskereszt, illetve civil szervezetek is közreműködnek a tájékoztatásban.
Az UV sugárzás okozta szemészeti és bőrgyógyászati, onkológiai betegségek kiszűrésére és a betegek kezelésre irányítására a különböző célú szűrővizsgálatok alkalmával van lehetőség.
A környezet felmelegedésével folyamatosan növekedik annak a veszélye, hogy Magyarországon eddig nem honos rovarok jelennek meg és terjednek el. Elsősorban a maláriát terjesztő szúnyog megjelenése jelenthet komoly közegészségügyi kockázatot.
Az OEK folyamatosan nyomon követi a fertőző megbetegedések alakulását, viszont a fertőző ágenseket terjesztő rovarok irtása az önkormányzatok feladata.
A szmog jelensége nem nyári hónapokhoz kapcsolódik, de a hőséghez hasonlóan nemkívánatos egészségügyi hatásokat vált ki.
A szálló por koncentrációját a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) 59 mérőállomása méri , amelyek a magas szmog kockázatú településeken vannak elhelyezve, így Budapesten több mérőhely is működik.
A kapott adatok központilag kerülnek feldolgozásra és a szmog szint emelkedéséről a KvVM ad tájékoztatást.
A tájékoztatási és riasztási küszöbértékeket a KvVM-EüM együttes rendelet határozza meg. Ebben korábban a kéndioxid koncentráció és a szálló por közös küszöbértékkel szerepelt, de az egészségügyi tárca kezdeményezésére a szálló por küszöbértéke külön került meghatározásra, ezzel jogi alapot teremtve az érintett önkormányzatok részére a szmogriadó terveikben foglalt intézkedéseiknek a szálló por – kéndioxid koncentrációtól független – megemelkedése esetén történő alkalmazására.
xxxxxxxxxx
Az írás megjelent a Biztonságpolitika.hu-n is!
Az egészségi hatások vizsgálatát kiemelt fontosságúnak ítélte az 1999-ben Londonban megtartott 3. Környezetvédelmi és Egészségügyi Miniszteri Konferencia.
A WHO a kiadott Deklaráció ajánlásainak megfelelően alakította ki programját, melyhez Magyarország is csatlakozott.
A nemzeti kutatási tervet a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (NEKAP) keretében 2000-től dolgozták ki. Felmérték a klímaváltozás közvetlen egészségkárosító hatásait, Budapest halálozási és meteorológiai adatainak összevetésével a 1970-2001 közötti időszakra vonatkozóan. A vizsgálatok szerint egy-egy hőhullám alkalmával Budapesten 30-100 közötti számú többlethalálozás fordult elő.
Az elemzések alapján az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH) – Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) Magyarországra vonatkozóan meghatározta a hőséghullám kritériumait. A felkészülés az Európai Bizottság 2007 júniusában kiadott Zöld Könyvben megfogalmazott alapelvek és cselekvési irányok mentén történik.
Az eddigi tendencia szerint a kiemelkedően meleg napok száma emelkedik. Amíg 1992. és 2000. között 6 hőhullám érte el hazánkat, összesen 27 igen meleg nappal, addig 2001. és 2008. között 14 hőhullám következett be 57 igen meleg nappal.
2007. július 15-24. között először fordult elő, hogy 3. fokú riasztásra került sor.
A háromfokozatú hőségriasztás I: fokozata a figyelmeztető jelzés belső használatra.
Erre akkor kerül sor, ha az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelző rendszere várhatóan 1-vagy 2 napig tartó napi 25 Co-os, vagy azt meghaladó középhőmérséklet valószínűsít. A tapasztalatok szerint ilyenkor a napi halálozás kb. 15%-os növekedése valószínűsíthető. Az I. fokozatnál az ÁNTSZ részéről még nincsen teendő, az OKI az Országos Mentőszolgálatot (OMSZ) értesíti, amely felkészül a várható többletterhelésre, mivel a tapasztalatok szerint sürgősségi hívások száma az átlagos napi 1500-1800 esetről jóval 2000 fölé emelkedhet.
Az OMSZ kiegészítette a Készenléti és Reagálási Tervét a hőségriadó résztervvel. A I. fokozat bevezetésétől kezdve készenléti szolgálat bevezetésével növeli bevethető egységei számát.
A II. fokozat a készültség jelzés – riasztás a lakosság számára.
Ez akkor kerül bejelentésre, amikor az EU által támogatott EuroHeat hőhullám előrejelző rendszertől, valamint az Országos Meteorológiai Szolgálattól kapott adatok alapján az előrejelzés szerint a napi középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napra eléri, vagy meghaladja a napi 25 Co-ot, vagy legalább egy napra eléri a 27 Co-ot.
Ezek a magas napi átlaghőmérsékletek olyan környezet-egészségügyi kockázatot jelentenek, amely indokolja az egészségügyi ellátó rendszer figyelmeztetését és a lakosság hőhullám alatti rendszeres tájékoztatását a megnövekedett egészségi kockázatokról.
II. fokozatú hőségriasztás kritériumainak megfelelő előrejelzés vételét követően a hőségriasztás elrendelése céljából az OKI értesíti az országos tisztifőorvost arról, hogy mikortól és mennyi ideig várható a hőhullám.
Az OTH a hőségriasztás II. fokozatának elrendeléséről előzetesen tájékoztatja Országos Mentőszolgálatot (OMSZ), az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséget, a Közlekedési Főfelügyeletet és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot annak érdekében, hogy időben felkészüljenek és megtehessék az általuk szakmailag szükségesnek tartott intézkedéseiket.
Az OTH az információt e-mailon keresztül 1 órán belül eljuttatja az ÁNTSZ regionális intézeteihez.
A II. fokozatnál az ÁNTSZ regionális intézetei:
- Értesítik az egészségügyi fekvőbeteg ellátó intézeteket a rendkívüli időjárási helyzetről, felhívják az ellátók figyelmét azokra a teendőkre, amelyeket a felkészülési időszakban már előzetesen eljuttatott háttéranyag részletezett.
- Értesítik az önkormányzatokat, felhívják a figyelmet a bölcsődék, óvodák, napközi otthonok, nyári táborok értesítésére, a szociális ellátó intézményekben és a házi gondozó szolgálatnál a hőségtervek aktiválására, az ivóvíz minőségű víz biztosítására a közterületeken, a közutak, parkok gyakoribb locsolására, az igénybe vehető légkondicionált közintézmények listájának közzétételére, a villamos áramszolgáltatás zavartalanságának biztosítására, a hajléktalanokra való odafigyelésre, ivóvíz biztosítására.
- A régiós szintű napi sürgősségi mentő igénybevételi adatok, illetve a napi halálozási adatok alapján folyamatos értékelik a helyzetet és szükség esetén módosítják a meghozott intézkedéseket.
- Az előzetesen kidolgozott anyagokban tájékoztatják a lakosságot a veszélyekről és a megelőzés lehetőségeiről, sor kerül a „zöld” telefonvonalak aktiválására.
- A hőségriasztásra vonatkozó információt továbbítják a kistérségi intézeteknek.
Az ÁNTSZ kistérségi intézetei értesítik a háziorvosi szolgáltatókat a rendkívüli időjárási helyzetről, felhívják a figyelmet a veszélyeztetett lakosságcsoportok fokozott figyelemmel kísérésére, a sürgősségi gyógyszerkészlet feltöltésére, a gyógyszerek hűtőszekrényben való tárolására, a gyógyszerek mellékhatásainak megelőzésére, a lakosság tanácsokkal és információval való ellátására.
A lakosság tájékoztatására az írott és elektronikus médián keresztül, sajtóközlemény kiadása útján, a dr. INFO telefonvonal felhasználásával kerül sor.
A III. fokozat a Riadó jelzés, erre akkor kerül sor, ha a napi középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napra eléri, vagy meghaladja a 27 C0-ot. Ekkor kb. 30%-os emelkedés várható a napi halálozásban.
Fontos megjegyezni, hogy a III. fokozatban a középhőmérsékleti „felső plafon” nincs meghatározva, így annak súlyossága igen változó mértékű lehet. Ezért káros hatásai messze túlmutatnak az egészségügyi hatásokon. Szaporodhatnak a tűzesetek, nagymértékben károsodhatnak, működési zavarokkal számolhatnak többek között az elektromos ellátó rendszerben, a vízellátásban, a közlekedésben és más, a kritikus infrastruktúrához tartozó elemek esetén.
Mivel az egészségügyi ellátórendszer - és annak egyes elemei is - gyakorlatilag már a II. fok esetén megtesznek minden általuk elvégezhető óvintézkedést és kárenyhítési intézkedést, a III. fok esetén azok fokozott és huzamos idejű alkalmazásával kell számolni.
Az infrastruktúra működésében keletkező zavarok az egészségügyi intézkedések végrehajtását is akadályozhatják (pl. egyes kórházak áramellátási zavara vagy annak akár teljes kiesése, vízhiány stb.), ezért a III. fok esetén a fő hangsúlyt az infrastruktúra biztonságos működtetésére kell fordítani, ami azonban már jóval túlmutat az egészségügy feladat- és hatáskörén.
Sajátosság még ebben a helyzetben, hogy míg a „rendkívüli időjárási helyzet” által okozott veszély illetve katasztrófa helyzetekben a Védekezési Munkabizottság a közlekedésért felelős minisztérium bázisán alakul meg, addig hőség esetén az egészségügyért felelős minisztérium működteti a helyzet kezeléséért felelős védekezési munkabizottságot.
Az ÁNTSZ a felkészülés érdekében kidolgozta és az érintettekhez eljuttatta:
- Ajánlásait a fekvőbeteg ellátó intézmények részére, amelyben a II. fokozatban leírtak végrehajtásán túl felsorolásra kerültek a javasolt tennivalók, így többek között a fekvőbeteg ágyak felszabadítása a sürgősségi esetek ellátására, a megnövekedett betegellátás megszervezése, a megfelelő létszámú orvos és ápolószemélyzet biztosítása, az ellátás technikai feltételeinek biztosítása, a holttestek hűtésének biztosítása.
- Azoknak a gyógyszereknek a listáját, amelyek fokozzák a meleg hatását, illetve a kiszáradás veszélyét.
- A hőhullám okozta egészségkárosító hatásainak táblázatos összefoglalóját az orvosok, az egészségügyi ellátó személyzet számára.
Kialakult rendkívül súlyos, a lakosságot vagy az infrastruktúrákat érintő helyzetben elsődlegesen az egészségügyi tárca kezdeményezi a Kormányzati Koordinációs Bizottság összehívását vagy annak Operatív Törzsének, illetve Védekezési Munkabizottságának aktivizálását a kormányzat számára történő intézkedési javaslatok kidolgozása, illetve a védekezési feladatok koordinálása céljából.
A hőségriadó III. fokozata gyakorlatilag megfelelhet a katasztrófák elleni védekezés irányításáról és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet szerinti „rendkívüli időjárási helyzet”-nek, amikor már a védelmi bizottságok intézkedhetnek a hűtött közintézmények megnyitásáról, a közlekedésre vonatkozó intézkedések megtételéről, a strandok nyitva tartásának meghosszabbításáról.
A klímaváltozás a hőhullámok mellett egyéb következményekkel is jár.
Az ózonréteg elvékonyodása következtében az elmúlt 20 évben folyamatosan emelkedett UV sugárzási szint. Ez elsősorban a szemet és a bőrt károsítja, és szürkehályog, szaru vagy kötőhártya pikkelysejtes karcinómája valamint különböző típusú bőrrákok – malignus melanóma, pikkelysejtes karcinóma, bőralap sejtes karcinómája - kialakulásához vezethet.
Az UV szintről az Országos Meteorológiai Szolgálat ad ki tájékoztatást, amely a média közvetítésével kerül a nyilvánossághoz.
A védekezésben elsődleges a lakosság megfelelő tájékoztatása, ehhez az OKI szakmai anyagokat dolgozott ki, e mellett a Magyar Vöröskereszt, illetve civil szervezetek is közreműködnek a tájékoztatásban.
Az UV sugárzás okozta szemészeti és bőrgyógyászati, onkológiai betegségek kiszűrésére és a betegek kezelésre irányítására a különböző célú szűrővizsgálatok alkalmával van lehetőség.
A környezet felmelegedésével folyamatosan növekedik annak a veszélye, hogy Magyarországon eddig nem honos rovarok jelennek meg és terjednek el. Elsősorban a maláriát terjesztő szúnyog megjelenése jelenthet komoly közegészségügyi kockázatot.
Az OEK folyamatosan nyomon követi a fertőző megbetegedések alakulását, viszont a fertőző ágenseket terjesztő rovarok irtása az önkormányzatok feladata.
A szmog jelensége nem nyári hónapokhoz kapcsolódik, de a hőséghez hasonlóan nemkívánatos egészségügyi hatásokat vált ki.
A szálló por koncentrációját a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) 59 mérőállomása méri , amelyek a magas szmog kockázatú településeken vannak elhelyezve, így Budapesten több mérőhely is működik.
A kapott adatok központilag kerülnek feldolgozásra és a szmog szint emelkedéséről a KvVM ad tájékoztatást.
A tájékoztatási és riasztási küszöbértékeket a KvVM-EüM együttes rendelet határozza meg. Ebben korábban a kéndioxid koncentráció és a szálló por közös küszöbértékkel szerepelt, de az egészségügyi tárca kezdeményezésére a szálló por küszöbértéke külön került meghatározásra, ezzel jogi alapot teremtve az érintett önkormányzatok részére a szmogriadó terveikben foglalt intézkedéseiknek a szálló por – kéndioxid koncentrációtól független – megemelkedése esetén történő alkalmazására.
xxxxxxxxxx
Az írás megjelent a Biztonságpolitika.hu-n is!
