Hőségriadók, klímaváltozás

A XXI. század első évtizedének az egészségügyet érintő kivívásai

A klímaváltozás egészségügyi következményei

A tudósok által már évtizedekkel ezelőtt jelzett klímaváltozás következményei már a gyakorlatban is egyre inkább érzékelhetők, beleértve az egészségügyi következményeket is.
Az egészségi hatások vizsgálatát kiemelt fontosságúnak ítélte az 1999-ben Londonban megtartott 3. Környezetvédelmi és Egészségügyi Miniszteri Konferencia.
A WHO a kiadott Deklaráció ajánlásainak megfelelően alakította ki programját, melyhez Magyarország is csatlakozott.

A nemzeti kutatási tervet a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (NEKAP) keretében 2000-től dolgozták ki. Felmérték a klímaváltozás közvetlen egészségkárosító hatásait, Budapest halálozási és meteorológiai adatainak összevetésével a 1970-2001 közötti időszakra vonatkozóan. A vizsgálatok szerint egy-egy hőhullám alkalmával Budapesten 30-100 közötti számú többlethalálozás fordult elő.
Az elemzések alapján az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH) – Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) Magyarországra vonatkozóan meghatározta a hőséghullám kritériumait. A felkészülés az Európai Bizottság 2007 júniusában kiadott Zöld Könyvben megfogalmazott alapelvek és cselekvési irányok mentén történik.

Az eddigi tendencia szerint a kiemelkedően meleg napok száma emelkedik. Amíg 1992. és 2000. között 6 hőhullám érte el hazánkat, összesen 27 igen meleg nappal, addig 2001. és 2008. között 14 hőhullám következett be 57 igen meleg nappal.
2007. július 15-24. között először fordult elő, hogy 3. fokú riasztásra került sor.

A háromfokozatú hőségriasztás I: fokozata a figyelmeztető jelzés belső használatra.
Erre akkor kerül sor, ha az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelző rendszere várhatóan 1-vagy 2 napig tartó napi 25 Co-os, vagy azt meghaladó középhőmérséklet valószínűsít. A tapasztalatok szerint ilyenkor a napi halálozás kb. 15%-os növekedése valószínűsíthető. Az I. fokozatnál az ÁNTSZ részéről még nincsen teendő, az OKI az Országos Mentőszolgálatot (OMSZ) értesíti, amely felkészül a várható többletterhelésre, mivel a tapasztalatok szerint sürgősségi hívások száma az átlagos napi 1500-1800 esetről jóval 2000 fölé emelkedhet.
Az OMSZ kiegészítette a Készenléti és Reagálási Tervét a hőségriadó résztervvel. A I. fokozat bevezetésétől kezdve készenléti szolgálat bevezetésével növeli bevethető egységei számát.

A II. fokozat a készültség jelzés – riasztás a lakosság számára.
Ez akkor kerül bejelentésre, amikor az EU által támogatott EuroHeat hőhullám előrejelző rendszertől, valamint az Országos Meteorológiai Szolgálattól kapott adatok alapján az előrejelzés szerint a napi középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napra eléri, vagy meghaladja a napi 25 Co-ot, vagy legalább egy napra eléri a 27 Co-ot.
Ezek a magas napi átlaghőmérsékletek olyan környezet-egészségügyi kockázatot jelentenek, amely indokolja az egészségügyi ellátó rendszer figyelmeztetését és a lakosság hőhullám alatti rendszeres tájékoztatását a megnövekedett egészségi kockázatokról.
II. fokozatú hőségriasztás kritériumainak megfelelő előrejelzés vételét követően a hőségriasztás elrendelése céljából az OKI értesíti az országos tisztifőorvost arról, hogy mikortól és mennyi ideig várható a hőhullám.
Az OTH a hőségriasztás II. fokozatának elrendeléséről előzetesen tájékoztatja Országos Mentőszolgálatot (OMSZ), az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséget, a Közlekedési Főfelügyeletet és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot annak érdekében, hogy időben felkészüljenek és megtehessék az általuk szakmailag szükségesnek tartott intézkedéseiket.
Az OTH az információt e-mailon keresztül 1 órán belül eljuttatja az ÁNTSZ regionális intézeteihez.

A II. fokozatnál az ÁNTSZ regionális intézetei:
- Értesítik az egészségügyi fekvőbeteg ellátó intézeteket a rendkívüli időjárási helyzetről, felhívják az ellátók figyelmét azokra a teendőkre, amelyeket a felkészülési időszakban már előzetesen eljuttatott háttéranyag részletezett.
- Értesítik az önkormányzatokat, felhívják a figyelmet a bölcsődék, óvodák, napközi otthonok, nyári táborok értesítésére, a szociális ellátó intézményekben és a házi gondozó szolgálatnál a hőségtervek aktiválására, az ivóvíz minőségű víz biztosítására a közterületeken, a közutak, parkok gyakoribb locsolására, az igénybe vehető légkondicionált közintézmények listájának közzétételére, a villamos áramszolgáltatás zavartalanságának biztosítására, a hajléktalanokra való odafigyelésre, ivóvíz biztosítására.
- A régiós szintű napi sürgősségi mentő igénybevételi adatok, illetve a napi halálozási adatok alapján folyamatos értékelik a helyzetet és szükség esetén módosítják a meghozott intézkedéseket.
- Az előzetesen kidolgozott anyagokban tájékoztatják a lakosságot a veszélyekről és a megelőzés lehetőségeiről, sor kerül a „zöld” telefonvonalak aktiválására.
- A hőségriasztásra vonatkozó információt továbbítják a kistérségi intézeteknek.

Az ÁNTSZ kistérségi intézetei értesítik a háziorvosi szolgáltatókat a rendkívüli időjárási helyzetről, felhívják a figyelmet a veszélyeztetett lakosságcsoportok fokozott figyelemmel kísérésére, a sürgősségi gyógyszerkészlet feltöltésére, a gyógyszerek hűtőszekrényben való tárolására, a gyógyszerek mellékhatásainak megelőzésére, a lakosság tanácsokkal és információval való ellátására.

A lakosság tájékoztatására az írott és elektronikus médián keresztül, sajtóközlemény kiadása útján, a dr. INFO telefonvonal felhasználásával kerül sor.

A III. fokozat a Riadó jelzés, erre akkor kerül sor, ha a napi középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napra eléri, vagy meghaladja a 27 C0-ot. Ekkor kb. 30%-os emelkedés várható a napi halálozásban.

Fontos megjegyezni, hogy a III. fokozatban a középhőmérsékleti „felső plafon” nincs meghatározva, így annak súlyossága igen változó mértékű lehet. Ezért káros hatásai messze túlmutatnak az egészségügyi hatásokon. Szaporodhatnak a tűzesetek, nagymértékben károsodhatnak, működési zavarokkal számolhatnak többek között az elektromos ellátó rendszerben, a vízellátásban, a közlekedésben és más, a kritikus infrastruktúrához tartozó elemek esetén.
Mivel az egészségügyi ellátórendszer - és annak egyes elemei is - gyakorlatilag már a II. fok esetén megtesznek minden általuk elvégezhető óvintézkedést és kárenyhítési intézkedést, a III. fok esetén azok fokozott és huzamos idejű alkalmazásával kell számolni.
Az infrastruktúra működésében keletkező zavarok az egészségügyi intézkedések végrehajtását is akadályozhatják (pl. egyes kórházak áramellátási zavara vagy annak akár teljes kiesése, vízhiány stb.), ezért a III. fok esetén a fő hangsúlyt az infrastruktúra biztonságos működtetésére kell fordítani, ami azonban már jóval túlmutat az egészségügy feladat- és hatáskörén.
Sajátosság még ebben a helyzetben, hogy míg a „rendkívüli időjárási helyzet” által okozott veszély illetve katasztrófa helyzetekben a Védekezési Munkabizottság a közlekedésért felelős minisztérium bázisán alakul meg, addig hőség esetén az egészségügyért felelős minisztérium működteti a helyzet kezeléséért felelős védekezési munkabizottságot.

Az ÁNTSZ a felkészülés érdekében kidolgozta és az érintettekhez eljuttatta:
- Ajánlásait a fekvőbeteg ellátó intézmények részére, amelyben a II. fokozatban leírtak végrehajtásán túl felsorolásra kerültek a javasolt tennivalók, így többek között a fekvőbeteg ágyak felszabadítása a sürgősségi esetek ellátására, a megnövekedett betegellátás megszervezése, a megfelelő létszámú orvos és ápolószemélyzet biztosítása, az ellátás technikai feltételeinek biztosítása, a holttestek hűtésének biztosítása.

- Azoknak a gyógyszereknek a listáját, amelyek fokozzák a meleg hatását, illetve a kiszáradás veszélyét.

- A hőhullám okozta egészségkárosító hatásainak táblázatos összefoglalóját az orvosok, az egészségügyi ellátó személyzet számára.

Kialakult rendkívül súlyos, a lakosságot vagy az infrastruktúrákat érintő helyzetben elsődlegesen az egészségügyi tárca kezdeményezi a Kormányzati Koordinációs Bizottság összehívását vagy annak Operatív Törzsének, illetve Védekezési Munkabizottságának aktivizálását a kormányzat számára történő intézkedési javaslatok kidolgozása, illetve a védekezési feladatok koordinálása céljából.

A hőségriadó III. fokozata gyakorlatilag megfelelhet a katasztrófák elleni védekezés irányításáról és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet szerinti „rendkívüli időjárási helyzet”-nek, amikor már a védelmi bizottságok intézkedhetnek a hűtött közintézmények megnyitásáról, a közlekedésre vonatkozó intézkedések megtételéről, a strandok nyitva tartásának meghosszabbításáról.

A klímaváltozás a hőhullámok mellett egyéb következményekkel is jár.

Az ózonréteg elvékonyodása következtében az elmúlt 20 évben folyamatosan emelkedett UV sugárzási szint. Ez elsősorban a szemet és a bőrt károsítja, és szürkehályog, szaru vagy kötőhártya pikkelysejtes karcinómája valamint különböző típusú bőrrákok – malignus melanóma, pikkelysejtes karcinóma, bőralap sejtes karcinómája - kialakulásához vezethet.

Az UV szintről az Országos Meteorológiai Szolgálat ad ki tájékoztatást, amely a média közvetítésével kerül a nyilvánossághoz.

A védekezésben elsődleges a lakosság megfelelő tájékoztatása, ehhez az OKI szakmai anyagokat dolgozott ki, e mellett a Magyar Vöröskereszt, illetve civil szervezetek is közreműködnek a tájékoztatásban.

Az UV sugárzás okozta szemészeti és bőrgyógyászati, onkológiai betegségek kiszűrésére és a betegek kezelésre irányítására a különböző célú szűrővizsgálatok alkalmával van lehetőség.

A környezet felmelegedésével folyamatosan növekedik annak a veszélye, hogy Magyarországon eddig nem honos rovarok jelennek meg és terjednek el. Elsősorban a maláriát terjesztő szúnyog megjelenése jelenthet komoly közegészségügyi kockázatot.
Az OEK folyamatosan nyomon követi a fertőző megbetegedések alakulását, viszont a fertőző ágenseket terjesztő rovarok irtása az önkormányzatok feladata.

A szmog jelensége nem nyári hónapokhoz kapcsolódik, de a hőséghez hasonlóan nemkívánatos egészségügyi hatásokat vált ki.
A szálló por koncentrációját a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) 59 mérőállomása méri , amelyek a magas szmog kockázatú településeken vannak elhelyezve, így Budapesten több mérőhely is működik.
A kapott adatok központilag kerülnek feldolgozásra és a szmog szint emelkedéséről a KvVM ad tájékoztatást.

A tájékoztatási és riasztási küszöbértékeket a KvVM-EüM együttes rendelet határozza meg. Ebben korábban a kéndioxid koncentráció és a szálló por közös küszöbértékkel szerepelt, de az egészségügyi tárca kezdeményezésére a szálló por küszöbértéke külön került meghatározásra, ezzel jogi alapot teremtve az érintett önkormányzatok részére a szmogriadó terveikben foglalt intézkedéseiknek a szálló por – kéndioxid koncentrációtól független – megemelkedése esetén történő alkalmazására.

xxxxxxxxxx

Az írás megjelent a Biztonságpolitika.hu-n is!

A bioterrorizmus jelentette fenyegetés egészségügyi kihívásai és Magyarország felkészültsége

Eredeti megjelenés:
http://www.biztonsagpolitika.hu/?id=16&aid=814&title=a-bioterrorizmus-jelentette-fenyegetes-egeszsegugyi-kihivasai-es-magyarorszag-felkeszultsege

A második világháborút, illetve a hidegháborút követően, különösen az utóbbi két évtizedben előtérbe került az aszimmetrikus hadviselés és a globális fenyegetettséggé terjedő terrorizmus elleni hadviselés, illetve a terrorcselekmények következményeinek felszámolására való felkészülés. Különösen oda kell figyelnünk erre a kérdésre, mert az Európai Unió polgárai szemében a terrorizmus az egyik legfontosabb kihívás, amellyel napjainkban szembe kell nézni. (Lásd például az Eurobarometer EU-ra vonatkozó közvélemény-kutatását: http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/eb/eb64/eb64_en.pdf illetve http://ec.europa.eu/public_opinion/cf/subquestion_en.cfm)
Súlyos gondot jelent, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a terroristák által harci eszközként bevethető, mesterségesen kifejlesztett vírusok és baktériumok jelenleg a legolcsóbb tömegpusztító fegyverek, melyek alkalmazásuk esetén tömeges fertőző megbetegedéseket, vagy járványokat okozhatnak.
Mindez komoly veszélyt jelent abban a tekintetben is, hogy az átlagosnál csak kicsit jobban felszerelt konyhában néhány elemi mikrobiológiai ismerettel rendelkező egyén már képes lehet légi úton terjedő mikroorganizmusok tömeges előállítására.
Az ilyen légi úton terjedő mikroorganizmusok már csak azért is jelentenek kiemelt kockázatot, mert már egy, az Amerikai Egyesült Államokban 1943-ban végzett ún. füstfátyol-szoba kísérletsorozat igazolta, hogy a fertőzés legkönnyebben a légzőszerveken keresztül jut az emberi szervezetbe, ebből kifolyólag a biológiai fegyverekben alkalmazott „hatóanyagok” legtöbbje a levegővel jut a szervezetbe.
A legutóbbi biztonsági elemzések szerint (az Információs Hivatal illetve a Nemzetbiztonsági Hivatal elemzései) Magyarország nem tartozik a terroristák által különösebben fenyegetett országok közé, azonban a potenciális veszélyeztetettséggel arányos felkészülés indokolt és szükséges. Mind a NATO, mind az EU egyaránt szorgalmazza a tagországoknak a radiológiai, biológiai és vegyi fenyegetettségekre való válaszadási képességeinek fejlesztését.
A különböző terroristacsoportok fegyvertára a hagyományos fegyvereknél, robbanószereknél sokszorta veszélyesebb biológiai, vegyi és radiológiai fegyvereket is tartalmaz, tartalmazhat, amelyek a hagyományos fegyverek árának töredékéből, lényegesen kisebb technológiai háttérrel és szaktudással szinte házilagosan is nagy tömegben előállíthatók.
Mindannak ellenére, hogy hazánk kevésbé fenyegetett, mint szövetségesei, a különféle terrorista csoportok egyre inkább biológiai, vegyi és radiológiai fegyverek megszerzésére és alkalmazására törekednek, illetve az ehhez szükséges technológia megszerzését tűzték ki célul. Mindazonáltal a rendelkezésre álló adatok azt támasztják alá, hogy a biológiai fegyverként felhasználható anyagokhoz való hozzáférés realitása kisebb, mint egy esetleges vegyi támadás előkészítéséé, bár ez utóbbi hatósugara lényegesen szerényebb, s így a terroristák célrendszere szempontjából kevésbé vonzó.[]
Egy 2005-ös nemzetbiztonsági tájékoztató szerint például a már említett himlővírusból csak két helyen található a világban (USA és Oroszország) vakcina előállítására alkalmas vírusminta, holott például Észak-Korea is rendelkezik, rendelkezhet illegális vírustenyészettel. Nem nehéz tehát elképzelni, hogy – tekintve az országok, így hazánk kisszámú himlőoltás készletére – egy mesterségesen elindított himlő-járvány milyen kockázatokkal járna.
Legalább ilyen veszélyes az a tény, hogy az ismert kórokozókon kívül sok egyéb virológiai anyag tenyésztése, vizsgálata folyik a világban, sokszor nagyipari méretben. Csak egyetlen példát említve: az orosz Biopreparat nevű kutatóintézetben, illetve koordinálásban folytatott katonai program során 1992-ig mintegy 30 ezer biológust és vegyészt foglalkoztatott, akik jelenlegi foglalkoztatottsága igencsak kérdéses. A cég kutatóegységeiben genetikai beavatkozással módosított fertőző mikroorganizmusok előállításával kísérleteztek – igencsak sikeresen. A kutatások során sikerült az Ebola genetikai anyagát más mikro-anyagokra átvinniük, így elméletileg lehetővé vált egy olyan kórokozó előállítása is, amely a roppant veszélyes, hagyományosan vér útján terjedő Ebolánál is gyorsabban szaporodik, és akár helikopterről vagy alacsonyan szálló repülőgépről juttatható el a célterületre.
A veszély tehát adott. A kérdés az, hogy milyen válasszal készülünk. Egy esetlegesen bekövetkező terrorcselekmény egészségügyi következményeinek felszámolása a katasztrófa egészségügyi felkészülés részét képezi, melyet a következőkben bemutatunk.

A védekezés, következmény-felszámolás alapja a megfelelő informáltság. A 10/2005. (IV. 12.) EüM rendelet a rendkívüli eseményekkel, katasztrófákkal kapcsolatos bejelentés és adatközlés rendjéről előírja minden egészségügyi szolgáltató számára, hogy szóban haladéktalanul, majd 2 órán belül írásban is értesítse az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban ÁNTSZ) területileg illetékes szervét (kistérségi, kerületi intézetek), az általa észlelt halmozott fertőző megbetegedésekről, amelyek esetében valószínűsíthető, hogy biológiai fegyvernek is alkalmas kórokozó okozta a megbetegedést, illetve a megbetegedés szándékossága – terrorizmus – fennállhat.
A helyi jelentést az ÁNTSZ regionális intézete az Országos Tisztiorvosi Hivatalnak adja tovább, amely pedig az Egészségügyi Minisztériumot értesíti. A minisztérium – amennyiben az esemény súlyossága indokolja – tájékoztatás, illetve kormányzati intézkedés céljából jelenti azt a 2008-ban létrehozott Kormányügyelet részére. (Természetesen állandó ügyelettel rendelkezik az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ), illetve az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet is. Az Országos Mentőszolgálat pedig alaprendeltetéséből adódóan érhető el a nap bármely percében.) A jelentési kötelezettség mellett természetesen minden szint megteszi a kompetenciájába tartozó intézkedéseket is.
Az Európai Uniónak köszönhetően hazánk és a többi tagállam – a következmény-felszámolást, reagálást segítve – kapcsolatban áll egymással, melynek csatornáit az úgynevezett RAS-ek (Rapid Alert System), azaz gyorsriasztási rendszerek jelentik. Külön RAS, riasztási rendszer létezik többek között a fertőző betegségek, a biológiai, vegyi, illetve az élelmiszert, élelmiszer-láncot érintő fenyegetések ellen. E rendszereknek köszönhetően Magyarország időben kap – illetve küld – információt egy külföldről érkező, vagy hazánkból induló fenyegető fertőző megbetegedésről. Mindez természetesen a gyors reagálás alapját jelenti.
Az Egyesült Államokat 2001. szeptember 11-én ért terrortámadást, illetve az „antraxos levelek” jelentette fenyegetés hatására az Európai Unióban létrehozott Egészségügyi Biztonsági Bizottság (Health Security Committee – HSC) feladata a folyamatos tájékozódás a tagállamok és környezetük járványügyi, vegyi és nukleáris biztonságát fenyegető – elsősorban terrorcselekményekkel kapcsolatos – eseményekről, valamint a tagállamok azonnali tájékoztatása.
Az információáramlás érdekében a HSC koordinálásában működik a RAS-BICHAT (Rapid Alert System – Biological Chemcial Agent Attacks, Gyorsriasztási rendszer – biológiai, vegyi ágens támadások) gyorsreagálási rendszert, melyen át a tagországok – minősített adatok átvételére kijelölt – képviselői és egészségügyi kontaktpontjai időben megkapják a szükséges információkat.
A RAS-BICHAT elsődleges célja a biológiai ágensekkel kapcsolatos jelentés – azon belül is a terrorizmusra koncentrálva. E rendszer mintájára – egyelőre csak tervek szintjén – RAS-CHEM rendszer létrehozására történtek lépések, amivel a biológiai és kémiai riasztási hálózatok szétválasztása történhetne meg.
A RAS-BICHAT-nál magasabb hatáskörű gyorsreagálási rendszer az EWRS (Early Warning and Response System – Korai Figyelmeztető és Riasztási Rendszer), amely kimondottan a fertőző betegségek jelentésére szolgál. E rendszer magasabb hatásköre abból ered, hogy uniós jogszabály (2119/ 98/EC) írja elő. Ennek köszönhetően a tagállamok minden, a rendeletben szereplő betegségről, illetve gyanús eredetű, vagy határokon átnyúló esetről tájékoztatást adnak.

A reagáláshoz szükséges információ nem csupán az egészségügyi intézményektől, háziorvosoktól, illetve a jelentőrendszerekből származik, hanem különféle mobil felderítő egységektől is, melyek általában a (rész)területért felelős intézmény gondnoksága alatt működnek.
Az Országos Epidemiológiai Központban (OEK) 2004-ben létrehoztak egy speciális mobil járványügyi felderítő csoport, amely felszereltségénél fogva alkalmas a különösen veszélyes kórokozók helyszíni mintavételezésére, az alapvető vizsgálatok elvégzésére, a kárhely előzetes behatárolására, és a személyi mentesítésre. Szintén az OEK működteti e speciális felderítő csoport által begyűjtött minták elemzésére alkalmas BSL 3-4 fokozatú, magas biztonsági szintű mikrobiológiai laboratóriumot.
Az Országos Közegészségügyi Intézet korábban kialakított és az Országos Munkaegészségügyi és Foglakozás-egészségügyi Intézet (OMFI) állományába helyezett egy terepjáró gépkocsira telepített Mobil Toxikológiai Egységet, amely a vegyi veszélyhelyzetek, rendkívüli események helyszíni vizsgálatára, a vegyi anyagok beazonosítására alkalmas felszereléssel rendelkezett. Ez az egység a foglalkozás-egészségügyi feladatok átadásával az OMFI-val együtt az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőséghez került.
Az OMMF-nek nem feladata a vegyi katasztrófahelyzetekre való reagálás, az egészségügyi tárca pedig elveszítette a vegyi felderítő, gyorsreagáló képességét.
Talált vagy lefoglalt sugárzó anyagok helyszíni vizsgálatához, továbbá a sugárszennyezettség felderítéséhez az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) működteti az e célra felszerelt gépkocsival rendelkező bármely időpontban riasztható Sugáregészségügyi Készenléti Szolgálatot.

Az információszerzést illetve a jelentéstételt követő lépés a reagálás során a beteg ellátása. A katasztrófa-egészségügyi ellátás alapvetően a működő egészségügyi ellátó rendszerre, illetve a rendelkezésre álló tartalékokra épül (melyet mintegy harmadik pillérként a felkészülés, szervezés, tervezés és jogalkotás egészít ki).

A 29/2000. (X. 30.) EüM rendelet előírásai alapján minden kórháznak és szakorvosi rendelőintézetnek van katasztrófa terve. Ez egy egymással összefüggő tizenkét modulból álló tervrendszer, amelyből a kialakult helyzetnek megfelelő csoportosítású tervcsomagok kerülhetnek alkalmazásra. Természetesen az intézmények katasztrófa terveiket rendszeresen aktualizálják. A tervek elkészítésében az ÁNTSZ nyújt szakmai segítséget.
A kórházak a váratlanul tömegesen jelentkező sérültek, vegyi sérültek vagy fertőző betegek ellátása érdekében – első lépésként – csak a sürgős esetekre vagy az adott rendkívüli esemény, katasztrófa sérültjeire korlátozzák a betegfelvételt.
A következő lépésként néhány órán belül végrehajtják az ágyfelszabadítást, azon betegek soron kívüli hazabocsátását, akiknek az állapota nem feltétlenül indokolja a kórházi tartózkodást. A hazaszállításokhoz igénybe vehetők a különböző betegszállító szervezetek is (A mentés és a betegszállítás teljes különválasztását követően a naponta szolgálatban lévő OMSZ mentő-gépkocsik száma 778-ra csökkent, ugyanakkor a betegszállító vállalkozások száma 45-ről közel nyolcvanra, járműveik száma 240-ről mintegy 440-re növekedett. 2009. február 15.)
További ágykapacitás biztosítható, ha azokat az osztályokat, amelyeken egyébként műtéteket is végeznek, így az ortopédiát, a szájsebészetet, a nőgyógyászatot, az urológiát, a fül-orr-gégészetet, a szemészetet átmenetileg a sérültek ellátására profilírozzák át.
A szabad ágykapacitások felmérésében, az igény-kielégítés tervezésében az egyelőre csak a Közép-Magyarországi Régióban működő Központi Ágynyilvántartó (KÁNY) is fontos szerepet tölt be.
A kórházi katasztrófa tervekben a fertőzőbeteg ellátást külön kell tervezni, amely az influenza pandémiára való felkészülés miatt kiemelten kezelt feladat.
A kiemelten veszélyes kórokozók által fertőzött betegek ellátásra jelenleg a Fővárosi Szent István Kórház külső telephelylét képező Szent László Kórház rendelkezik egy erre alkalmas izolációs kórteremmel. A későbbiekben indokolt lenne az ilyen speciális kapacitás bővítése, illetve régiónkénti kialakítása.
Szintén külön kel tervezni a mérgezettek ellátását, a toxikológiai ellátásra való átprofilírozást és a vegyi sérültek mentesítését.
A belgyógyászati osztályok vegyi sérültek ellátására való átprofilírozásával megfelelő számú ágy biztosítható, de az alapfeladatként működő toxikológiai, baleseti, belgyógyászati kapacitás gyakorlatilag az átlagos esetszámú mérgezéses esetek ellátására elegendő, egy tömeges mérgezésekkel járó vegyi katasztrófa vagy terrorcselekmény esetén gondot jelentene a toxikológiai ellátásban jártas orvosok és ápolószemélyzet hiánya. (Mindezt mi sem igazolja jobban, mint a számos, hosszú ideje betöltetlen álláshely, illetve álláshirdetés.)
Az orvostudományi egyetemek részéről a toxikológiai szakképzés valamilyen formájának beindítása szükséges lenne, mert elegendő szakorvos nélkül a szűkös toxikológiai ellátó képesség nem fejleszthető úgy, hogy szükség esetén legalább régiónként legyen szakmailag jól felkészült toxikológus team, amely egy vegyi katasztrófa helyzetben a betegellátás mellett szakmai támogatást nyújthatna a tömeges vegyi sérültek ellátását végző többi intézmény részére.
Jelenleg előkészítés alatt áll a vegyi sérült ellátással kapcsolatos miniszteri rendelet, a szakmai kollégiumokról szóló miniszteri rendelet pedig az Oxyológiai-sürgősségi, honvéd- és katasztrófa-orvostani Szakmai Kollégiumon belül toxikológiai szakcsoport megalakítást írja elő a szakterület fejlesztésének elősegítése érdekében.
A sugársérültek ellátásának kórházi hátterét az atomtörvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet által kijelölt kórházak biztosítják. A kijelölt osztályok személyzete rendszeresen részt vesz az OSSKI által szervezett sugáregészségügyi továbbképzéseken.

A katasztrófa helyzetben rendelkezésre álló tartalékok gerincét az Állami Egészségügyi Tartalék (ÁEüT) képezi, melyet az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI) tárol az ország különböző területein elhelyezkedő raktárhálózatában.
A készletekből a katasztrófa sérültjeit ellátó kórházak támogathatók orvostechnikai eszközökkel és egészségügyi fogyóanyaggal, de amennyiben a működő kórházak ágykapacitása nem elegendő, az erre kijelölt kórházak az Állami Egészségügyi Tartalékból kiadásra kerülő felszerelésekkel szükségkórházat vagy orvosi segélyhelyet (OSH) telepíthetnek az illetékes hadiegészítő parancsnokságok által előzetesen e célra biztosított objektumokba.
Az OSH-k nagyszámú – több száz – sérült esetén a kárhely közelébe telepíthetők. A szükségkórházak telepítése szintén akkor jöhet szóba, amikor a sérültek száma meghaladná az ágyfelszabadítással és átprofilírozással biztosítható kapacitások mértékét, vagy a meglévő kórházak is károsodnak. Az OSH-k és szükségkórházak személyi állományát elsősorban a kórházakból, szakorvosi rendelőkből az ellátáshoz szükséges szakképzettséggel rendelkező orvosok bevonásával lehet biztosítani.
A felszereltség és a mobilitás tekintetében kiemelkedő szerepű egység a Mobil Katasztrófa Kórház és a Mobil Katasztrófaorvosi Segélyhely. Az utóbbi évek fejlesztése ezek felszereltségének a békeidejű intézmények szintjére történő emelésére, valamint a telepítési idejük folyamatos rövidítésére irányult.

Az irányítási rendben érvényesül az a követelmény, hogy a veszélyhelyzeti irányítás a lehető legkisebb mértékben térjen el a normál irányítási rendtől. Válság- és katasztrófahelyzetben lényegében annyi a változás, hogy az egyes szervezeti elemek vezetői egy felettük lévő irányító testület tagjaiként irányítják szervezeteiket.
A veszélyhelyzet, katasztrófa vagy annak veszélye esetén az Egészségügyi Minisztériumban – az erre kijelölt személyekből, valamint a kulcsfontosságú országos intézmények vezetőiből, továbbá az esemény szerint illetékes vezető szakemberekből – Operatív Munkacsoport kezd működni. A katasztrófák felszámolásában kulcsfontosságú országos intézményekben (OTH, OMSZ, OVSZ, EKI) válságkezelő stábok alakulnak, az intézmények vezetői pedig a minisztérium Operatív Munkacsoportjának tagjaként irányítják intézményeiket.
Katasztrófa helyzetben – a járványügyi katasztrófa helyzet kivételével – a tárca szakmai feladatainak koordinálása céljából szakállamtitkár által vezetett Operatív Munkacsoport kezdi meg működését.
Nukleáris veszélyhelyzetben az Operatív Munkacsoporthoz hasonló összetételű – sugáregészségügyi szakértőkkel kiegészített – Ágazati Nukleárisbaleset-elhárítási Szervezet látja el az ágazati irányítás és koordináció feladatait.
Járványveszély esetén vagy kialakult, helyi szinten nem kezelhető járvány esetén az EüM bázisán működik a Járványügyi Védekezési Munkabizottság, amelynek alapvető feladata a járványügyi katasztrófákra való felkészülés, illetve a járványügyi katasztrófa felszámolásának operatív irányítása, és a védekezéshez szükséges tárcaközi együttműködés koordinálása.
A munkabizottságon belül valósul meg a tárcaközi együttműködés a járvány felszámolásában közreműködő tárcák felügyelete alá tartozó szervezetekkel.
A megye/főváros területén a válsághelyzetek, katasztrófák felszámolásának irányítását a regionális tisztiorvos látja el az egészségügyi törvény felhatalmazása alapján, amennyiben pedig a Megyei Védelmi Bizottság is működik, annak tagjaként.
A szokásos működési rendszerben már nem kezelhető ellátási többletfeladatok jelentkezésekor – amennyiben a katasztrófa törvény szerinti katasztrófahelyzet nem kerül kihirdetésre – az országos tiszti főorvos egy megyére, az egészségügyi miniszter az ország egész területére vonatkozóan egészségügyi katasztrófahelyzetet hirdethet ki az egészségügyi törvény felhatalmazása alapján. A katasztrófa által érintett terület kiterjedésének megítélésénél a katasztrófát előidéző esemény területi kiterjedésén túl a következmények felszámolásába bevont vagy előreláthatóan bevonandó egészségügyi szolgáltatók földrajzi elhelyezkedését is figyelembe kell venni.
A 158/1999. (XI. 19.) Kormányrendelet részletesen szabályozza katasztrófa helyzetben az egészségügyi dolgozók átvezénylését. Ezt az egészségügyi miniszter, illetve az országos tiszti főorvos rendelheti el, a szükséges létszám és szakmai összetétel meghatározásával; vagy egyes speciális szakterület művelőjére vonatkozóan személyre szólóan is.

A felkészülés szempontjából elengedhetetlenek a gyakorlatok. Ezek egyrészt nemzetköziek (EU, NATO, NAÜ), melyekhez Magyarország is csatlakozik, vagy az Egészségügyi Minisztérium, a megyei védelmi bizottságok, illetve az egészségügyi intézmények által szervezett gyakorlatok. A gyakorlattal azonos megítélés alá esnek a katasztrófa-egészségügyi felkészítések, képzések.
A felkészülés további iránya a működő intézmények ellátó képességeinek felkészültségének javítása, az egészségügyi tartalékkészletek képességorientált korszerűsítése, az intézménytámogató funkciók erősítése, a regionális és megyei szükség-gyógyintézeti egységek árszervezése, esemény-releváns modulok kialakítása, a gyorsabb alkalmazhatóság elérése, az MH egészségügyi szolgálatával való együttműködés fokozása, a mentés-légimentés fejlesztése és a toxikológiai reagáló és ellátó képesség javítása, a járványügyi felkészülés folytatása.